A közösségi médiát átjárta a kifejezés, szinte minden marketing kampány esetén felmerült a kérdés, hogy megéri-e internetes véleményvezéreket bevonni a folyamatba. Sokaknak a fogalom teljesen új volt, mások már jobban kiismerték magukat a témában. Mai cikkünkben azokhoz szeretnénk szólni, akiket elsősorban az influencer marketing eredete érdekel, hogy ezáltal értsék meg a rohamosan növekvő véleményvezéri igényeket

A szájreklámról

A marketing elméletében nem idegen a szájreklám (Word of Mouth, WOM) fogalma, melynek lényege, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárlásakor nem egy hirdetés fog segíteni a döntésünk meghozatalában, hanem egy ismerősünk véleménye. Ezt a történetmesélésen alapuló, kölcsönös bizalomra épülő jelenséget már a korábbi évtizedekben elkezdték marketing célokból kutatni.

Az influencerek varázsa is ebben rejlik, nem?

Gondoljunk bele, beengedünk a személyes terünkbe a közösségi médián keresztül pár hozzánk hasonló embert, akik hétről hétre mesélnek valamit az életükről. A YouTuberek egyedisége Magyarországon abban rejlik, hogy olyan érzetet keltenek a nézőkben, mint akik közéjük tartoznak. Videóikat otthon készítik el és vágják meg egy-egy jobb minőségű kamerával, miközben magánemberként ugyan úgy dolgoznak, tanulnak, mint mi, csak mellette nyíltabban mesélnek az életükről követőiknek. Nem csoda tehát, hogy az influencerek esetében is adunk a véleményükre, csak úgy, mint egy barátunk esetében tennénk azt. Erre a jelenségre éreztek rá a szájreklám kapcsán a szponzorációval foglalkozó vállalatok is, és termékeiket így próbálják meg bejuttatni a fogyasztó személyes terébe, a reklámzajból kitűnve.

Nyílt reklám versus influencerek

Tehát Influencer vagy. És még kedvelnek is. Innentől kezdve van egy márkád, melyhez hű kell maradj, vagy elveszted a fogyasztóid/követőid oldaláról a bizalmat. Mégis, valahogy fent kell tartanod magad és a csatornádat, különben nem tudod a tartalmadat eljuttatni a közönségedhez. Hogy férnek ebbe bele a szponzorok és a reklám?

Ez egy elhúzódó etikai dilemma a mai magyar YouTube piacon, ugyanis eddig sok esetben nem volt törvényi kötelessége senkinek kiírni a szponzorációk tényét, azonban egyre több ilyen jellegű tartalom lett, és így a fogyasztóvédelem is kénytelen volt megoldani az új helyzetet. Tette ezt a videósok és YouTube ügynökségek felelősségi körének meghatározásával és a szponzorációk feltüntetésének megkövetelésével. Így egy probléma megoldottá vált, ugyanis a nézők felé tisztább lett a folyamat. Azonban ott van még mindig a kérdés, hogy az adott influencer miért vállalja el a szponzorációt? Hüvelykujj szabály a vállalati oldalon, hogy csak olyan tartalomgyártót keresnek fel termékükkel, akiknek az értékei passzolnak a reklámozni kívánt márkához. Azonban mi van, ha ezek az értékek is úgy alakíthatóak, ahogy a márkák fizetnek? Ezt már csak az egyéni lelkiismeret fogja eldönteni mindenkinél.

Összegzésül elmondható, hogy az influencerek által gyártott tartalomba ágyazott reklámok azért érnek el nagy bizalmat a fogyasztóknál, mert egy baráti tanácsként kezelik. Azonban, nem feltétlenül mindig fedi le a valóságot ez. Különösen igaz, hogy a YouTube-ot ma Magyarországon főleg 14-18 év körüli fiatalok nézik, akik könnyebben befolyásolhatók, mint idősebb társaik, és kevésbé disztingválnak a fizetett és nem fizetett tartalmak között. Így mindig érdemes nyitott szemmel járni, és odafigyelni az esetleges rejtett termékmegjelenítésekre, márkázott tartalmakra, vállalati oldalon pedig igyekezni kell arra, hogy olyan influencerekkel szerződjünk, akik tényleg értékelik a termékünket, nem csak a pénzért mennek bele a szponzorációba.